Urbán paranoia, szociális magány
Egyedül vagyok, mint minden egyes vagány
Egyedül vagyok és egyedül is maradok
Minden este csak egyedül baszok
De baszok rá, már mindenre szarok
Elegem van, hogy a dolgok csak szarok
És mindenre szarok reagálni,
hogy nem merek többet kiabálni
Elegem van magamból, az üres órákból
Hogy semmi sem megy magától
Ami kéne.
No comments:
Post a Comment